ELŐADÁS: Örömmel éltem mindig a gyerekekkel

… Vidámságot,  sokféle mozgást, minél színesebb életvitelt kívántam az iskola mindennapi életébe beleszőni. Kiművelni a gyerekeket az öröm képességére,  és évek folyamán szokássá érlelni bennük az örülni tudást. Emellett a gyerekekben feltalálható lehetőségeket, “indításaikat” figyelem, kutatom, s ha rádöbbenek azokra, féltve őrzöm és hasznosítom…

A megoldásfókuszú feldolgozás lehetőségei a tapasztalati tanulásban

Egy rövid gyakorlat és annak megoldásfókuszú feldolgozási lehetőségei lesznek a terítéken ebben az egy órában. Megnézzük, ki szerint mi volt hasznos, előremutató a feldolgozásban és milyen egyéb lehetőségek közül válogathattunk volna még. Milyen hasznos kérdéseket tettünk fel és tehetünk fel legközelebb egy hasonló helyzetben. Miben más és miben tér el egy „hagyományos” és egy megoldásközpontú feldolgozás egy élménypedagógiai gyakorlat esetén.

A megoldásfókuszú feldolgozás lehetőségei a tapasztalati tanulásban

Egy rövid gyakorlat és annak megoldásfókuszú feldolgozási lehetőségei lesznek a terítéken ebben az egy órában. Megnézzük, ki szerint mi volt hasznos, előremutató a feldolgozásban és milyen egyéb lehetőségek közül válogathattunk volna még. Milyen hasznos kérdéseket tettünk fel és tehetünk fel legközelebb egy hasonló helyzetben. Miben más és miben tér el egy „hagyományos” és egy megoldásközpontú feldolgozás egy élménypedagógiai gyakorlat esetén.

Játék az osztályban – Játék egy osztályban

Tanítóként arra törekszem, hogy tanítványaim elsősorban szeressenek iskolába járni. Ahhoz, hogy ezt elérjem a tanórákon sok játékos feladaton keresztül tanítom meg a különböző tantárgyak ismeretanyagát. A konferenciára elhozom jelenlegi osztályomat is és a wokshopok keretein belül egy-egy bemutató órát tartok velük közösen. A résztvevők megnézhetik, hogy hogyan használom a játékot és a különböző játékeszközöket a matematika, a nyelvtan és az irodalom tanításában. A három workshop időpontban három különböző tanórát mutatunk be.

Osztályközösség-építés megoldásfókusszal

Hogyan alakíthatsz ki barátságos, biztonságos, támogató osztályközösséget megoldásfókuszú eszközökkel?

Az iskolai bántalmazás megszüntetése, kezelése, illetve legfőképpen megelőzése nemzetközi törekvés. A hagyományos bántalmazásellenes programok hatékonysága azonban – a kutatások szerint – elmarad a várttól, az eredmények alapján úgy tűnik, a bántalmazás előfordulási gyakorisága nem csökkent a prevenciós programok hatására.

Jobb eredményeket érünk el az iskolákban akkor, amikor a tanárok illetve diákok figyelmét a kívánt helyzetre irányítjuk és arról beszélünk, milyen iskolává, tantestületté, osztályközösséggé szeretnének válni ahelyett, hogy a problémák elemzésének szentelnénk időt.

„Ahol nincs megoldandó probléma és ezért nincs szükség megoldásra sem, ott a megoldásfókuszú gyakorlatot célszerű inkább lehetőségfókuszúként meghatározni.” Ezzel a workshoppal ehhez a „lehetőségfókusz”-hoz szeretnék hozzájárulni, olyan jó példákat és eszközöket megosztani, kipróbálni a résztvevőkkel, amelyeket akár már másnap biztonsággal alkalmazhatnak saját osztályukban, közösségükben.

Mitől és hogyan épül egy csapat amikor Csapatépül?

Ebben a másfél órában megnézünk egy lehetséges módszert arra, hogyan lehet segíteni a résztvevőket abban, hogy játékokon keresztül elkezdjenek olyan dolgokat csinálni, amitől erősödhet a bizalmuk egymás iránt, kialakul az egymás közötti kommunikáció, együttműködésre, problémamegoldásra késztet és akarva-akaratlanul megjelenhet valamiféle csapatérzés is.

Játszunk, beszélgetünk, tapasztalatot cserélünk az alábbi témák mentén:

– A csapatépítés legfontosabb célkitűzései;

– Mi a kézzelfogható eredménye;

– Mi történik a csapatépítés során, mit és miért csinálunk;

– Mit tár fel, mit mutat nekünk a közösségünkről?

– Legyen szórakoztató, vidám, önfeledt?

– Adjon valamilyen gyakorlatban is alkalmazható tudást?

– Milyen feltételek szükségesek?

– Elmozdulás a komfortzónából a tanulási zónába;

Tarts velem, és nézzük meg mit tudunk kihozni ebből a csapatból 90 perc alatt 🙂

Várlak szeretettel!

Keret – játék – történet

A különböző tevékenységek, tanítási órák és egyéb oktatási-nevelési helyzetek alapját képezi a jól indított motiváció és a differenciált szervezés. Hogyan segítenek ebben a kerettörténetek? Hogyan válhat a mese és a játék a tervezési folyamatok és a differenciálás alapjává?

Idei műhelymunkánkon többek között az előbb említett kérdésekre kaphatunk javaslatokat, konkrét ötleteket.

Amit az egyévesek (még) tudnak a motiválásról

Életünk első három évében többet tanulunk és fejlődünk, mint a további években összesen. A mozgás- és beszédfejlődés mérföldkövei mellett kialakulnak a sikeres társas együttéléshez szükséges szociális képességek is. Mindez a tanulás úgy megy végbe, hogy nem várunk érte jutalmat és nem kell büntetéssel sem ösztönözni minket. Minden fenékre ülés után a babák boldogan, az újabb lehetőségre mosolyogva felpattannak és mennek tovább. Kisfiunk születésével az otthonunk egy kicsit laboratóriummá is vált, és csodálkozva fedeztük fel hogy milyen jól példázza az ő fejlődése a számunkra szakmailag meghatározó elméleteket. A workshopon az egyévesünk vezetésével megnézzük, hogyan tudjuk magunkat és másokat motiválni. Az anekdoták mellett Carol Dweck fejlődési szemlélete, Dan Pink Motiváció 3.0 elmélete és a megoldásfókuszú brief coaching elemei is segítenek a résztvevőknek, hogy azonnal használható megoldásokat dolgozzanak ki a workshop során.

Hiba a mátrixban – avagy ADHD az osztályteremben

Egyes statisztikákat alapul véve a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban (ADHD-ban) érintett gyermekek száma alapján minden általános iskolai osztályra jut legalább egy. A szakemberek egyre jobb diagnosztikai eszközökkel rendelkeznek, és egyre hatékonyabb válaszokat tudnak adni ezekre az állapotokra, ugyanakkor a pedagógusoknak egyre nagyobb kihívás ezeket a gyerekeket lekötni, irányítani vagy a közösségbe integrálni. Na de mi zajlik egy ADHD-s gyerek fejében? Milyen “belülről” a figyelemzavar? Milyen pedagógiai/pszichológiai eszközökkel integrálhatóak ezek a gyerekek?

Az interaktív műhelyfoglalkozásokon résztvevők betekintést kaphatnak az ADHD-ban érintett gyermekek segítésének és integrálásának gyakorlati kérdéseibe és problémáiba, és megpróbálunk ránézni arra is, hogy az élménypedagógia eszközei hogyan specifikálhatók ezeknél a gyerekeknél.

Az Esszencia Farkasai – A Tőzsde és a csalók

A foglalkozás első felében kipróbáljuk a Tőzsde néven ismert játékot, ami egy összetettebb zsetonszerző vetélkedő. Ezen a foglalkozáson egy annak osztályteremre szűkített változatát lesz lehetőséged kipróbálni.

Ez a vetélkedőtípus már egy fél osztállyal is játszható, de akár játékosok ezreit is mozgathatja egyidőben. Remek program lehet szabadidős foglalkozások vagy tábori körülmények között is, ugyanakkor az osztályra szűkített változata jól alakítható olyan játékra, mely könnyen bevethető egy gyakorló vagy ismétlő órán is. Korosztály tekintetében akár már első osztálytól is játszható, de felnőtteket is beleértve minden korosztály számára érdekes lehet.

Ezenfelül kiválóan jól működik kevert korosztályú csoportoknál is.

A foglalkozás második felében pedig amellett, hogy a játékot feldogozzuk, beszélni fogunk a játékokban, vetélkedőkben előforduló csaló, határfeszegető és kiskapuzó játékosokról és arról, hogy vajon kell-e és ha igen, mit kell a helyzettel kezdeni.

 

Miben rejlik a Franz Kett által kidolgozott pedagógia különlegessége?

Mert a látszat csal, elsősorban nem kendők és gyöngyök kellenek egy Kett-foglalkozáshoz.

A műhelyben egy mesét fogunk feldolgozni Franz Kett módszertanával. Beszélünk a szemléletről, a módszertanról, az eszközökről. És megválaszolunk néhány kérdést: Mi az a Kett-módszer? A Kett az egy rövidítés vagy egy név? Miért nevezik padlóképes módszernek a Kett- pedagógiát? Miért mondom, hogy mi nem padlóképet csinálunk, hanem foglalkozást vezetünk? Miért nem szoktunk rendet csinálni a Kett-foglalkozások végén?

Minden érdeklődőt szeretettel várok!

Élménypedagógia a nyelvoktatásban

Hogyan dobd fel a nyelvórákat eszközzel és anélkül. A workshop magyar nyelvű, várok minden érdeklődőt.

Zenebatyu élményprogram

A workshop során ízelítőt adok abból, hogyan lehet a legegyszerűbb tárgyakból hangszert alkotni (pl. skótdudát. Műanyag kesztyűből. Igen, igazit. Igen, szól is! ), a rezgésekkel kísérletezni, legókockákkal ritmusokat, és színekkel dallamokat alkotni, hogy a résztvevők olyan gyakorlati tudással távozhatnak, amelyet már akár aznap is hasznosíthatnak. Ajánlom minden osztályfőnöknek, napközis tanárnak, technika, rajz és énektanárnak, és természetesen bárkinek, aki szeretne közelebb kerülni a zenéhez!

 ImPro playshoP

Mi  történik, amikor  a pozitív  pszichológia alapú  szemlélet improvizációs technikákkal gazdagodik a tanórán? Ilyenkor a vidámságé és a kreativitásé a tér. Felcsillannak a szemek. A játéknak köszönhetően magától értetődővé válik a jelenlét és a kapcsolódás. Így lépünk a tanulási zónába. A workshop résztvevői intenzív, saját élményt szerezhetnek az improvizációról, bepillantást nyerhetnek a PP világába Barbara Fredrickson Bővíts – építs elméletén keresztül, majd a kettőt a tanóra izgalmas valóságává gyúrják. 

Az aktív feldolgozás lehetőségei az élménypedagógiában

A tapasztalati tanulás módszere az ember ösztönös tanulási módját aknáza ki – ér minket egy élmény, ezt feldolgozzuk és megfelelő következtetéseket vonunk le, ami egy következő hasonló alkalommal iránytűként segíthet minket. Látszik, hogy az élmény mellett legalább olyan fontos az, ahogyan ezt feldolgozzuk – de milyen eszközenik vannak a “hogy érezted magad” és a “mit tanultatok ebből” kérdéseken túl? Mit csinálhatunk, ha 30 aktív fiatallal foglalkozunk, akik nehezen hallgatják végig egymást? Hogyan tudunk játékosságot aktivitást, kreativitást belecsempészni egy élmény feldolgozásába?

Ezen a workshopon sok gyakorlati módszert próbálhatnak ki a résztvevők, és reményeim szerint mindenki talál olyan eszközt, amit a saját célcsoportjában azonnal hasznosítani tud.